Előzmények

A családnevek kialakulásánál olvasható, hogy annak kialakulása és megszilárdulása hosszú, generációkon átívelő folyamat. Ez idő alatt módosulhatott is vagy teljesen újat kaphattak/választhattak. Tehát csak a névváltásra utaló dokumentumok vagy a határozottan öröklődő családi nevek azok, melyek alapján a leszármazást vizsgálhatjuk és juthatunk el a család alapítójáig (= gyök, köztörzs).
A Jóna név esetében elképzelhető, de nem bizonyított a névörökítés a családnevek kialakulásának korai szakaszában (lásd Jóna, mint családnév).

  1. Az első nyomok - Jona keresztnevű személyek
  2. Dokumentumok, ahol családi név a Jóna
  3. Térképes ábrázolás
  1. Az első nyomok - Jona keresztnevű személyek

    2. ♦ 1172 - érkezés a Kárpát-medencébe
    Ez az adat Jóna Dávid irodalmártól, pontosabban debreceni nagyapjának visszaemlékezéseiből való.
    "A Jóna név története, Jóna István apai nagyapám önéletrajzi írása alapján:
    III. Béla első felesége a francia származású Chatillon Anna, az antiochiai fejedelem lánya, az udvartartásával együtt 1172-ben került Magyarországra, a fegyveres testőrségét egy Jóna nevű katona vezette. Jóna szolgálataiért Gömör vármegyében kapott nemességet..."

    Antiochia ma Antakya néven Törökországhoz tartozó település a szíriai határ mellett. Az ókorban fontos kereskedelmi központ, Jézus után a később megalakuló keresztény egyházak bölcsője lett (a keresztény szó is innen ered). A városnak viszonylagos kulturális-társadalmi függetlenségét sikerült őriznie annak ellenére, hogy területén egymást váltották a birodalmak (görög, római, bizánci, szeldzsuk /oszmán-török/). 1098-ban, két évvel az első keresztes hadjárat megindítását követően a szomszédos területeket elfoglalván önálló keresztény Antiochiai fejedelemség jött létre, mely 1268-ig ált ellen a külső nyomásnak.
    Antiochiában részben kereskedelmi és vallási központi szerepe révén a beköltözések miatt, másrészt a birtoklásáért évszázadokon át tartó harcok népirtásai által - valamint sújtotta pestis és földrengés is - a lakosság összetétele folyton megváltozott. A Jóna nevű katona származását, nemzetiségét tehát forráshiány miatt megtippelni sem lehet. Mehetett oda a katona szolgálatra vagy betelepülhetett egyik őse a környékről, de távolabbról is. Így lehetett emberünk akár örmény, héber vagy szír keresztény is, az itt élt lakosság soraiból is kikerülhetett (görög, római, török), de a királyné származásából kiindulva akár francia is.

    A szájhagyomány alátámasztásaként a Kárpát-medencébe érkezésről és az adományozásról sajnos történelmi dokumentum nem áll rendelkezésre. Így nem tudni, pontosan milyen formában jelenhetett meg a név, van-e hozzá jelző vagy bármilyen megjelölés, ami a későbbi családnévi használatot erősíthetné. Ebből az időből alig maradt fenn írásos emlék.

    ♦ II. András (Endre) király - élt 1176 (77?) és 1235 között, uralkodott 1205-1235.
    A dunántúli Jónáktól származó, szintén konkrét irat nélküli információ, amit Jóna Laci írt a RadixForum-ba, idézem:
    "Néhány távoli rokonommal sikerült felvenni a kapcsolatot, és ők azt írták, a levéltári kutatásuk alapján a Jónák Itáliai származásúak. II. András feleségének testőrségében két Jóna nevű zsoldos fivér volt, és tőlük származik minden Jóna, melynek a fivérek lévén két ága, egy Nyugat-Magyarországi, és egy Erdélyi ága van."

    Ezt a szöveget vette át a korábban az iwiw-en létező "JÓNA Club [Jónák]" létrehozója, Klaudia is. Kiegészítette azzal, hogy a dunántúli ág mellett a "másik erdélyi szálakkal Debrecen környéki."

    A Jóna családok területi és időbeli terjedésének alaposabb ismeretének birtokában bizton állítom azt, amit a "Kárpát-medencei családok" oldalon írtam. Tehát nem tartom helyesnek azt a megjelölést, hogy a másik ág erdélyi vagy Debrecen-környéki lenne.

     - Erdély és Debrecen csupán egy-egy állomása a terjedésnek. Utóbbi nagyvárosként az oktatás és a munkahelyek révén erőteljes vonzással bír, ami felgyorsult a 20. században. De ilyen alapon beszélhetnénk akár Budapest, Miskolc, Zalaegerszeg vagy Győr környéki Jónákról is. Legjobb mutató az, amikor kis településeken van jelentős előfordulás. Dunántúlon ilyen a Zalalövő-Nádasd-Körmend, északkeleten a Szin-Jósvafő-Aggtelek tengely. A másik ágra tehát helyesebb az északkelet-kárpátiai megnevezés (ÉK-Kárpát-medencei: Felvidék, Észak-Alföld, Kárpátalja, Észak-Erdély).

     - Azt nem lehet kijelenteni, hogy minden Jóna egy személytől származik. Pláne, ha olyan időben élt, amikor a vezetéknevek még igen ritkák voltak. Csupán megjelölésre szolgáltak és könnyen megváltoztak, nem feltétlenül öröklődtek és bárhol felvehették ugyanazt a nevet egymást nem is ismerő emberek.

     - Dávid és Laci állításában három lényeges közös szó van: király feleségének testőrsége - de más a király és más a feleség származásából következtetett Jóna-eredet.
    Ha feltesszük, hogy ekkor már öröklődő családnév volt a Jona keresztnév, akkor:

    1. Mivel András III. Béla fia volt, így nem lehettek a fivérek az elsők, csak a második vagy harmadik generáció.
    2. II. András első felesége német Merániai (nem Meráni, ami olasz) Gertrúd volt, a második Courtenay Jolánta francia. Harmadik feleségét közel 60 évesen vette el, az akkor még 20 éves olasz Estei Beatrixot, akinek az uralkodó halála miatt alig egy év jutott a királyné címből (1234-35). András özvegye I. Aldobrandino d'Este őrgróf lánya volt (Este - ÉK-Itália, Padova alatt). Ide talán köthetők olasz testőrök.
      Segíthetne a feltételezések alapjául szolgáló eredeti irat: a dátum és a benne található névelőfordulási forma ismerete.
      A fivérek lehettek bárhonnan (akár itáliaiak is), de lehettek az 1172-es Jóna testőrnek a leszármazottai is, akik tovább szolgálhatták a királyi családot. Ne feledjük, hogy III. Bélánál már mint királyi szerviens (szolgáló) szerepelt a Jóna nevű katona.
    3. Azt egyelőre semmi nem igazolja, hogy két fivér útjai váltak volna külön és két egymástól távol eső nagy ág származott volna le. Mindenesetre kizárni nem lehet.

    Tájékozódásképp az érintett időszak királyai és uralkodásuk:
    ...
     - III. Béla 1172-1196 (II. Géza fia)
     - Imre 1196-1204 (III. Béla 1. fia)
     - III. László 1204-1205 (Imre kisfia, ~5 évesen meghalt)
     - II. András (Endre) 1205-1235 (III. Béla 2. fia)
     - IV. Béla 1235-1270 (II. András fia)
     - V. István 1270-1272 (IV. Béla fia)
     - IV. (Kun) László 1272-1290 (V. István fia)
     - III. András 1290-1301 (II. András unokája, III. Béla dédunokája)
    vele férfiágon az Árpád-ház kihalt (fennállt: 972 - 1301 jan. 14).

    ♦ 1240 és 1282 között számos hivatalos királyi levéltári iraton találtam aláíróként különböző titulus megjelölésével Jona nevű személyt. A dokumentumokat legtöbbször kanonokok írták alá (méltóságsor a dokumentom végén). Eleinte Jona cantore, majd ~1264-től Jona lectore volt a titulusa.

    ♦ Találtam még iratokat, melyekben szerepel a Jóna (Jona) név, néhány közülük:
    - egy eredetileg 1205-ös II. András-féle diploma megerősítésére kiadott irat, benne egy szövegrész: "irascitur cum Jona fors ad mortem"
    - István és Márk, Ine fiai Zala megyei várjobbágyok 1260-as nemesi levele, melyben a "Johannes filius Nicolai filij Jonas/Joanas frater" és a "cum Jona fratre" kifejezések találhatók. ("Jona/s/ barát fiának, Miklósnak fia János" és "Jóna baráttal". A frater lehet fivér=fiú testvér, de lehet testvér=barát, szerzetes is. A szövegkörnyezet itt nem a rokonsági fokra utal.)
    - a soproni várjobbágyok közt volt egy Iona nevezetű, 1265-ben földet adtak el Bertrand grófnak.

    ♦ 1310-ben az újudvari konvent igazolja, hogy Jona comes (= elöljáró, ispán) és rokoni köre, felesége Vyrag nemes asszony, fia stb. eladják birtokuk egy részét.
    A határleírásban szerepel Humuk-Kamar vára (Homokkomárom, Nagykanizsa mellett).

    ♦ 1375/1397 - Jona mester német-újhelyi (Bécsújhely/Wiener Neustadt) zsidó kölcsönt ad Sopron városának (1375) és Jona (hainburgi) zsidó - valószínűsíthetően ugyanaz a személy - kölcsönöz egy pozsonyi bírónak és körének (1397).

  2. Dokumentumok, ahol családi név a Jóna

    3. Itt már a Jóna egyértelműen vezetéknévként jelenik meg. A felsorolás végén térképes ábrázolással.

    ♦ A Kárpát-medencei családokat leíró rész északkeleti bekezdésében már szerepelt, hogy Torna megyében a XVI. és XVII. századokban a Jónák táblabírák voltak. Az egykor Debrecen főlevéltárosa címet is betöltő Herpay pontosabb adatokat nem közöl könyvében, de a levéltárban található feljegyzései közt az erről szóló egyetlen papiroson 1650-70-et ír.)

    ♦ 1549 - Birtokösszeírásban szerepel Jóna Orbán, aki Megyer faluban 3 portával bír (akkor Zala vm., most Veszprém megye).

    ♦ 1593/94 - Jóna Bálint levelei, aki a Batthyány család szolgálatában állt.
    A leveleket Monyorókeréken (Eberau) keltezte, Francsics Péter németújvári (Güssing) tiszt (1593) és Batthyány Ferenc tiszt (1594) voltak a címzettek.

    ♦ 1596 - Torna vármegyei porta összeszámlálásban bejegyzés Jóna Jakab (Jacobus Jona) adómentességéről Petri (Petthry) településen Barczy Péter birtokán. 1598-ban szintén feljegyezték, ekkor van még egy Jona özv. is Sarno településen (a határ melletti Zsarnó, Žarnov - SK).

    ♦ 1597/99 - Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyveiben peres ügyekben többször előfordul Jóna János, aki Szatmárból származik /Szatmári Jóna (Jona de Zattmar) János/, majd később felesége Ilona asszony is.

    ♦ 1617 - Egy házba beépített kövön Görz (Gorica, ma Nova Gorica - Szlovénia) városában találták a legrégebbi feliratot, mely az ott letelepedett zsidóság között a Jona család egyik tagjának emlékét őrzi. A sírkövek 1876-os összeszámolásakor 692 kőből 23 volt a Jona családé.

    ♦ 1619 07 01 - Jóna István és testvére János címeres nemesi oklevelet nyert Bécsben II. Ferdinándtól.
    1619 08 03 - Jóna (de Petry) János és István testvérek nemeslevelét kihirdetik Torna vármegyében.

    ♦ 1633 - Jóna Istvánhoz és Milovácz Miklóshoz intézett levél Bécsből, a Zrínyi testvérektől (Miklós és Péter).
    1634 - Jóna István levelei Batthyány Ádámhoz. Az elsőt Csáktornyáról (Csakovec - Horváto.) írta, további hármat Sopronból.
    A Zrínyi-uradalom csáktornyai központjának felügyelője, Zrínyi Miklós költő-hadvezér (dédapja volt a szigetvári hős) jószágigazgatója volt. 15 könyve halála után a Zrínyiek könyvtárát gyarapította.

    ♦ 1635 - Felsőkemencén (Vyšná Kamenica - SK, Kassától ÉK-re 23 km) a taksás nemesek dikaösszeírásában adómentes Jóna János.

    ♦ 1639 - Szin településen tartott egyházi látogatás alkalmával az adatösszeírók közt Jona János és Tamás.
    Egy 1655-ös kiegészítésnél a templomhoz tartozó egyik darab szőlőt Jona Tamás bírja. (Czomor köve alatt, mely szőlők napnyugatra vannak, ötöd dézsmájuk a templomhoz jár.)

    ♦ 1658 - Bándol (Weiden bei Rechnitz - AUT) szabadosai közt Jóna Miklós, aki adót fizetett.

    ♦ 1660 - Szinben három armális nemest írtak össze: Jóna Zsigmond, István, Tamás.

    ♦ 1662-63 - A debreceni Jóna István (1630-1684 02 15) városi elöljáró (Tanácsi rend tagja, polgári és esküdt bíró) 1662-ben Temesvárra, 1663-ban Szekszárdra megy küldöttség tagjaként a törökökhöz, majd 1667-ben Konstantinápolyba, 1670-ben Drinápolyba delegálják.

    ♦ 1663 - A mezőtúri Bánréve (Pusztabánréve) területén a gabona- és báránytized összeírásában Jóna Mihály és János, a túrtői részen özvegy Jóna Erzsébet (kettő is) szerepel.

    ♦ 1669 - Liptó megyei birtokátruházásoknál (Likava, Fejerpathak, Bessenova, Rudolffalva, Rosemberg, Luczky) az előző birtokosok felsorolásában: Jona János rózsahegyi lakos.

    ♦ 1701 - Pest-Pilis-Solt vármegye katonái közt Jóna János. 1703-ban tizedes. 1706-ban egy zsámboki irat szerint a tótfalusi sziget lakóit gróf Eszterházy Antal generális egyik kapitánya, Jóna János külön fizetésre kényszerítette.

    ♦ 1715. évi országos összeírás adófizetői (nincsenek tehát benne az adómentességet élvező nemesek, kivéve a taksás nemesek):
    - Liptó vm: Plostyin-Illano (ma Liptószentmiklós része Szlovákiában) - Jóna Márton
    - Debrecen: Csapó u. - Jóna Mihály, Péterfia u. - Jóna János
    - Máramaros vm: Técső - Jóna János és Jóna András

    1720-ban megismétlik az összeírást, mert nagyon hiányosra sikerült az 5 évvel korábbi. Ebben viszont a következők szerepelnek:
    - Bihar vm. szabad királyi város Debrecen: Csapó u. - Jóna Mihály (itt már a zsellérek között), Hatvan u. - Jóna Mihály (1715-ben nem volt), Péterfia u. - Jóna János
    - Máramaros vm: Técső - Jóna István (az 1715-ösök nincsenek itt).
    - Torna vm: Szin - Jóna János, Jóna Ferenc özvegye nemes szőlőbirtokosok (1715-ben nem voltak).

    ♦ 1754-55 évi országos nemesi összeírásban:
    - Gömör: Jóna Imre
    - Torna: Jóna János, id és ifj. Ferenc, Gábor, Miklós, id. és ifj. István.

    ♦ 1767 - Ez évben kelt rendelet értelmében elvégzett Torna vármegye cigányainak összeírásában szerepel Görgő településen Jóna Dorothea.
    (50 éves, férje Jaczkó Sámuel kézműves és citerás, római katolikusok, gyermekeik neve és kora: István 18, Mátyás 15, András 14, Sámuel 7, Mária 6, Anna 5.)

    ♦ 1787 - Birtokösszeírás Tokaj városában. 278 család között -melyek viselői ott éltek- egy Jóna család volt.

    ♦ 1790 - Szilágy-Somlyón (Kraszna, 1876-tól Szilágy vm.) a szegények adózói közt Jóna Sámuel.

    ♦ 1800 - A 19. sz. elején István birtokos nemes az Ugocsa vm-i Péterfalván (Nagy Iván nemesi összeírásában). Técsőről költözött el.

    ♦ 1808 - András az adómentes nemesek névsorában Rátonban (ma Kraszna település része, Kraszna majd 1876-tól Szilágy vm.). Técsőről került oda.

  3. Térképes ábrázolás

    4. Megpróbálok térképen is ábrázolni néhány évszámot a hozzá kapcsolódó adatokkal, így a földrajzi elhelyezkedés és a távolságok jobban érzékelhetők.
    A fehér rombuszok a tájékozódást segítő településeket jelölik.
    Kép megnyomásával ki is lehet ezeket nagyítaní.