Családok

A Kárpát-medencei Jóna családoknak két nagy vonulata van:
- nyugat- és dél-dunántúli, mely talán a horvát-szlavón irányba vezethető vissza, és
- északkelet-kárpát-medencei, a jelenleg ismert dátumok alapján a gömör-tornai térségből kiindulva terjedt északra, keletre és délkeleti irányba.

A Jóna családnév - mint más vezetéknév is - kialakulhatott egymástól függetlenül különböző területeken. A családnevek kialakulásának és rögzülésének hosszabb folyamatában tehát nem feltétlen rokona minden Jóna a másiknak. Még később is a - divatból vagy kényszerből történt - névmagyarosítások alkalmával is voltak, akik felvették/felvehették ezt a nevet.
A két nagy vonulat közös eredete nem zárható ki, de jól elkülöníthetők:

Nyugat- és Dél-Dunántúl

Az anyakönyvek alapján központi résznek a Salomvár-Zalaháshágy terület tekinthető valamint Ikervár környéke. Az 1700-as évek elejétől már vannak keresztelési adatok ill. közepe-vége időszakából családfák Salomvár, Nádasd, Zalaháshágy, Ikervár, Szakály, Felsőnyék településekről. Vallásuk római katolikus.
Ezidáig talált legkorábbi dokumentált adatok:
Megyer 1549 - zalai birtokösszeírásban, levelek Monyorókerékről 1593-94-ben ill. csáktornyai és soproni levelek 1633-34-es keltezésekkel.
Feltételezett terjedés: az állandó török fenyegetés miatt a horvát-szlavón-magyar érdekeltségű főúri családok (Zrínyi, Endrődy, Jurisics, Batthyány) áttelepítették a szolgálatukba szegődötteket a ritkábban zaklatott nyugati megyékbe. Így kerülhettek északabbra a zalai, vasi és kemenesi Hátságokra, később a Rába-mentén egészen Győrig (egy család Pozsonyba is) illetve megjelennek Zalától keletebbre Somogy-Baranya-Tolna-Bácska területein.
Talán ide kapcsolhatók a délvidéki családok is. Ennek igazolására egyelőre dokumentum nincs, csak az időrendiség alapján feltételezhető. A másik nagy vonulat irányába, északkelet felé semmi sem mutat, de hogy a korábbi évszázadokban milyen mozgások történhettek, arról nem tudni. Így akár lehet kapcsolódás is.

Északkelet

"Ősrégi birtokos család Torna megyében, ahol a XVI. és XVII. századokban táblabírák voltak..."
/Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében, Debrecen 1926 - 152.o./
A Gömör-Tornai térségből (Szin-)Petri-Szin-Jósvafő és a határ túloldaláról futhatnak szét a szálak: szórvány északabbra, Északkelet-Alföld és Partium-Kárpátalja felé ill. valószínűsíthetően a szatmári részen keresztül Debrecenbe. Ugocsa, Máramaros és a Szilágyság a kárpátaljai Técsőn gyökerezik, mely a szini ághoz kapcsolódik (pontos helye a közös fán még nem ismert, de az összetartozás bizonyított). Van egy kisebb ágam az elnőiesedett tordai részről is, talán a Szilágysághoz köthetők.
Vallásuk református (ez a reformáció elterjedésének legfőbb területe is egyben). A legkorábbi iratok peres ügyek, nemességi igazolások, adófizetői összeírások:
Petri 1596 - Debrecen (Szatmárból) 1597 - Petri-Szin 1619 - Liptó 1669 - Técső 1715.
Van két kakukktojás:
- a református közegbe beékelődött katolikus halmaj-monoki Jóna családok, ahol Jóni vezetéknév lehetett eredetileg,
- a felvidékiek, ahol az ősapa nem ismert, mert a szini Jóna János halála után 2 évvel szülte fiatal özvegye törvénytelen gyermekét. Az anyakönyvek tanúsága szerint viszont ő és leszármazottai viselték/viselik a Jóna nevet.

Szórványok

- Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Fejér
A 18. századtól vannak szórvány keresztelési adatok a Pest környéki településekről: pl. Fejér, Heves és Jász-Kun területekről.
Az 1700-as évek második harmadától Izsákról indul egy máig érő családfa. Katolikusok, de egyelőre nem kapcsolódnak másik ághoz.
- Budapestre mind nyugatról mind északkeletről a munka lehetősége és a tanulmányok miatt történtek beköltözések, ez folytatódik napjainkban is.
(Ez igaz más nagyvárosokra is.)
- Vajdaság-Bánát (ma Szerbia) - két családfa állt össze, adataim az 1800-as évek elejére érnek vissza:
Pancsován és Székelykevén (legdélebben fekvő jelentős magyar többségű település az Al-Dunánál) élnek. Ez a családi vonal egyelőre Csantavérre (Szabadka alatt) fut. Feltehetően velük egy tőből fakadnak a Magyarkanizsa (Ókanizsa)-Zenta-Szeged környéki családok. Még nem dokumentált, melyik nagy vonulathoz tartoznak. A török idők utáni betelepüléssel kerülhettek ide, valószínűsíthetően a nyugati ághoz kapcsolódhatnak - ott feltételesen említettem őket. Vallásuk római katolikus, de a kunsági szórványon át akár az északkeletiekhez is köthetők (előfordult korábban is a vallások közti váltás), semmit sem lehet kizárni.
- Egyes adatok a mai Szlovákia nyugati részére visznek az osztrák és cseh határ mentén illetve onnan déli és keleti irányú terjedéssel. A legkorábbi dátum egy keresztelés: 1651 - Trencsén /Trenčín - SK/.
Nem kutatom ezt a vidéket. Eléggé szórvány és a keresztnevek alapján is teljesen elkülönülnek a többi vidéktől.

???

Szóbeszéd szerint Székelyföldön is élnek Jóna családok, de hozzájuk nincs semmi kapcsolatom, sem történelmi adatom.
Erdélyben igen divatos volt az ószövetségi héber nevek használata a keresztények között is, melyekből ugyanúgy lehetett családnév is. De ott voltak a székely szombatisták is, akik átvett zsidó szokások szerint éltek.
Nem valószínű, hogy kapcsolatuk lenne fentebb említett családokkal.

Jóna Dávid apai nagyapjának önéletrajzi írása alapján az első említés 1172-ből való, amikor III. Béla lett a király és (első) felesége Chatilloni Anna udvartartásával hozta magával annak fegyveres testőrségi vezetőjét, egy Jona nevű katonát Antiochiából (az ókorban jelentős város,a kereszténység bölcsője, ma Antakya néven Törökország Hatay tartományának központja).
Szolgálataiért Gömör vármegyében kapott birtokos nemességet.

Nagy kérdés, hogy ez a katona tovább adta-e nevét utódainak és tőle vált-e családnévvé a Jóna (Jona) elnevezés? Ha igen, akkor tekinthetjük Őt az egyik vagy akár mindkét ág alapítójának. A Jóna, mint családnév részben kifejtem, hogy a motivációkat tekintve elvileg lehetséges.

A következő térképen a települések és a legkorábbról ismert Jóna előfordulások dátumai láthatók. A katolikus területeken legtöbbjük keresztelési adat, a Duna-Tisza köze szórványai zömmel anyai részről Jóna, de már a férj családnevével keresztelt gyermekek születéséről tanúskodnak Tölgyestől Szegedig.

A református északkeleti területekről kevesebb adat van. Részben azért, mert az elcsatolt részekről (Felvidék, Kárpátalja, Partium, Erdély) nehezen lehet anyakönyvi információhoz jutni.